A Halloween napjainkban a rémisztően ötletes jelmezekről, az egyedi arcfestésekről és a kreatív ételekről szól. Bár azt hiszem, nem túlzás azt állítani, hogy az 1920-as években még ijesztőbb, sőt egyenesen hátborzongató volt ez a szokás. A mostani boszorkány, zombi és farkasember kosztümök a fasorban sincsenek ahhoz a látványhoz képest, amikről a közel 100 évvel ezelőtt készült fényképek tanúskodnak: mintha a szereplők egy horrorfilmből léptek volna elő. A tény pedig, hogy a valósághű koponyákat és félelmetes állatmaszkokat sokszor gyerekek hordták, még kísértetiesebbé teszi ezt az ünnepet.
Mielőtt a Halloween családbarát bulivá fejlődött volna, október 31-e szorosan összekapcsolódott a szellemekkel és a babonákkal. Az ünnep pogány és keresztény gyökereiből merítve – miszerint ez az éjszaka a gonosz szellemek elűzésére, illetve a halállal való megbékélésre szolgált – az emberek gyakran morbidabb jelmezeket választottak, mint a ma megszokott viseletek.
A Halloween jelmezek keletkezése több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Az ünnep előfutára a kelta pogány Samhain fesztivál, amely a nyár végét és az év „sötétebb" felének kezdetét jelentette Nagy-Britanniában. A középkori Angliában és Írországban az emberek a halottak lelkét szimbolizáló ruhákba öltöztek, házról házra jártak, hogy csemegéket vagy fűszerekkel teli lélektortákat gyűjtsenek. Innen ered a „trick or treat” hagyománya, ami ma már a gyerekek csokit vagy csalunk játékaként ismert.
Amikor a Halloween belépett az amerikai kultúrába, népszerűsége gyorsan elterjedt. Az emberek otthon talált lepedőkből és nem használt textilekből varrtak ijesztő jelmezeket, amiket arcfestéssel, illetve saját készítésű maszkokkal viseltek. Denevéreket és Holdakat kértek táncra a Tökfejek és a Harlequinek, majd addig ropták a parketten, amíg fel nem kelt a nap.
0 comments:
Megjegyzés küldése