travel

A hegyek hangja / The sound of the hills

szerda, május 15, 2019

Nagyon vártam, hogy jöjjön az igazi tavasz és vele a jó idő, de csak a kopár depresszióval tűzdelt fáradtság és a soha véget nem érő esőzés zúdult a nyakamba. Normál esetben ilyenkor már minden kivirágzott, a természet teljes pompájában tündököl, a vándormadarak is lassan hazatérnek. A hőmérséklet-ingadozás és a rengeteg csapadék viszont sejteti, hogy valami nem úgy működik, mint ahogy kellene.

A szervezetünk lassan kapcsol át tavaszi üzemmódra, bár igazi tavaszunk még nem is nagyon volt. Ilyenkor fontos, hogy a testünket és a lelkünket is trenírozzuk: egy hosszabb séta vagy túra kiüríti az elmét, a tiszta levegő pedig feltölti lemerült energiaraktárainkat. Pár hónapja egy olyan helyen kirándultunk, ami egykor fontos szerepet töltött be az életemben. Kicsit déjá vu-m volt, mint kislányként, amikor hármat pörögtem és gondolatban ott lehettem, ahol csak akartam.

A Budaörs körül elterülő dolomit hegykoszorú legmagasabb pontja, a Kő-hegy nemcsak a csodálatos kilátás miatt lopta be magát a szívembe. Ezek a kövek megannyi emléket őriznek, hiszen több estén keresztül játszhattam Márta szerepét a Budaörsi Passióban, ami sok szempontból meghatározó időszak volt az életemben.

Hihetetlen érzés volt estéről-estére ott állni a természet alkotta meseszép díszletben, ma pedig azzal szembesülni, hogy mennyire megváltozott azóta minden! 15 évvel ezelőtt még jó móka volt a Móriczról kibuszozni a próbákra, lépcső híján a köveken felsétálni a hegyre, majd a stábbulik után a csillagos ég alatt elaludni. Higgyétek el, nincs annál varázslatosabb érzés, mint amikor kézzel fogható, hogy a természet kizárólag a miénk.

Elszomorít, hogy ezt nem élvezhetjük már sokáig, hiszen vágtázó léptekkel tesszük tönkre a környezetet. Felszámoljuk mindazt, ami egykor értéket képviselt, erdőket irtunk, minden négyzetcentimétert beépítünk, ezzel akár milliónyi fajt sodorva a kihalás szélére, a műanyag hulladékokat pedig kezelhetetlen mennyiségben halmozzuk fel. A klímaváltozás már nem pusztán egy feltevés, hanem nap mint nap a bőrünkön tapasztalható jelenség, ami boldognak egyáltalán nem mondható jövőképet vetít elénk.

Sokszor jár a fejemben, hogy mi lesz velünk és szeretett bolygónkkal, hogyha ez a tendencia folytatódik. Tényleg nehéz lenne műanyag palackos ásványvíz helyett csapvizet inni vagy vízszűrő berendezést vásárolni? Autó helyett néha biciklire pattanni és többet sétálni a friss levegőn? Csak annyi élelmiszert vásárolni, amennyit valóban meg is eszünk, a bevásárláshoz pedig vászontáskát vinni nejlonszatyor helyett? Takarékoskodni az energiával és szelektíven gyűjteni a szemetet?

A gyors fogyasztás és az egyszer használatos eldobható használati tárgyak ideje le kell, hogy járjon! A legszennyezőbb iparágak egyike a textilipar, amely a globális széndioxid kibocsátás 10%-át adja. A poliészter kőolajból készül, ezért a lebomlási ideje körülbelül 1000 év. A ruhák festése a vizeket szennyezi és mivel az olcsó áru egyfolytában újabb és újabb adagok termelésére késztet, így rengeteg a felesleg, amit ritkán van lehetőség újrahasznosítani. Ezért rajtunk a sor: meg kell tanulni értékelni a meglévőt. Új darabokat vintage üzletekből is be lehet szerezni, amire pedig már nincs szükségünk, azt ajándékozzuk el, így fenntarthatjuk a körforgást.

Gyermekkoromtól kezdve természetes volt, hogy amink van, arra vigyázunk és csak annyi ételt szedünk a tányérba, amennyit meg is eszünk. A pazarlás, a haszontalan tárgyak vásárlása, megunása és kidobása nem jó tendencia, de mindenki képes változtatni! Egy kis kreativitással sok minden időről-időre átalakítható, az alkotás nemcsak kikapcsol, hanem a környezetünket is felfrissíti. Ha van kerted, készítsd rovarhotelt és szerezz be a méhek kedvéért levendulát vagy citromfüvet, mert az ő kihalásuk ökológiai katasztrófához fog vezetni. Csökkentsd a húsfogyasztást és válts az Ecosia nevű böngészőre, ami körülbelül 45 keresés után ültet egy fát. Én hiszek abban, hogy együtt sikerülhet megállítani ezt a folymatot! :)

Kabát, gyűrűk: VINTAGE, ruha, sapka, fülbevalóH&M, sál: BURBERRYtáska: STRADIVARIUSbakancs: DEICHMANN
Photo: Nagysolymosi Gábor

You Might Also Like

0 megjegyzés